Blog - Az anyaországban játszik az Aradi Kamaraszínház

Kéthetes anyaországi tájolásra indul az Aradi Kamaraszínház, amely a Déryné Program keretében két előadást mutat be több mint tíz településen. Július 21. és augusztus 3. között A kolozsvári bíró című mesejátékkal és a Móricz-vígjátékokból összeállított A Zördög című élőzenés komédiával várják a közönséget. Az előadások Bokros, Deszk, Sátoraljaújhely, Nábrád, Fonyódliget, Fonyód, Jákfa, Ivánc, Mocsa, Baja, Bátaszék, Véménd, Szászvár és Szarvas településeken lesznek.

Arad - A magyar Golgota

Az első írásos említések a 12. és a 13. századból származnak; 1388-ban pedig már mezőváros volt. 1514-ben Dózsa serege pusztította. 1551-ben a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. Véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban felépül az új vár a Maros kanyarulatában. 1834-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. Kossuth Lajos ezután fogalmazott úgy, hogy „Arad, pedig, a magyar golgota”. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét 1918-ban a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest. A vértanúk napját 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították. A kultúrpalota, a Hothy 1901-es esküvője helyszínéül szolgáló református templom és a falai közt Petőfi színpadi előadását is megélt, régi színház is igazi magyar történelmi emlék. 1919-ben a város volt a székhelye gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került.


A Maros folyó partján fekvő Arad (románul Arad) az egykori Arad vármegye, ma a Partium nyugati határán található Arad megye székhelye.

Aradi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Aradi Magyar Napok 2021
  • Harminc éves az Alma Mater Alapítvány
  • Ökumenikus istentisztelet a Nemzeti Összetartozás Napján
  • Az idei Aradi Magyar Napok szeptember 22-én, az ExperiDance produkció Sissi legendáját feldolgozó táncelőadásával kezdődik a városi sportcsarnokban, az azt követő hétvégén (szeptember 24. és 26. között) pedig a Szabadság-szobor környéke népesül be: gyerekműsorok, sportvetélkedők, humorestek, látványkonyhák, borkóstolók, különböző szabadtéri közösségi programok várják majd az érdeklődőket, szombat este nyolc órától a Magna Cum Laude, vasárnap este nyolctól pedig az Edda Művek koncertezik Aradon. Az Aradi Magyar Napok idén is a nemzeti gyásznapon, az október 6-i megemlékezéssel ér véget, amikor is Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek celebrál szentmisét Aradon az 1849-es vértanútábornokok emlékére.

  • Szeptember 25-én, szombaton rendezi meg a 16. Nemzedékek Találkozóját a megalapításának 30 éves évfordulójára emlékező aradi Alma Mater Alapítvány. Az ünnepi, ökumenikus istentisztelet utáni, évfordulós könyvbemutatóra a Jelen Ház nagytermében kerül sor. Az ünnepi szentmise 9 órakor kezdődik az arad-belvárosi római-katolikus (minorita) templomban, prédikál Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi római katolikus plébános, az aradi iskola volt diákja. Az alapítvány idén ünnepli alapításának 30. évfordulóját, amelynek alkalmából egy monográfiát jelentetett meg Nagy István szerkesztésében, ezt mutatják be 11 órától.

  • Az arad-belvárosi református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeznek meg június 4-én, pénteken 16 órától a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulójáról.

Magyar jelenlét Arad közelében