Blog - Az anyaországban játszik az Aradi Kamaraszínház
Kéthetes anyaországi tájolásra indul az Aradi Kamaraszínház, amely a Déryné Program keretében két előadást mutat be több mint tíz településen. Július 21. és augusztus 3. között A kolozsvári bíró című mesejátékkal és a Móricz-vígjátékokból összeállított A Zördög című élőzenés komédiával várják a közönséget. Az előadások Bokros, Deszk, Sátoraljaújhely, Nábrád, Fonyódliget, Fonyód, Jákfa, Ivánc, Mocsa, Baja, Bátaszék, Véménd, Szászvár és Szarvas településeken lesznek.
Arad - A magyar Golgota
Az első írásos említések a 12. és a 13. századból származnak; 1388-ban pedig már mezőváros volt. 1514-ben Dózsa serege pusztította. 1551-ben a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. Véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban felépül az új vár a Maros kanyarulatában. 1834-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. Kossuth Lajos ezután fogalmazott úgy, hogy „Arad, pedig, a magyar golgota”. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét 1918-ban a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest. A vértanúk napját 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították. A kultúrpalota, a Hothy 1901-es esküvője helyszínéül szolgáló református templom és a falai közt Petőfi színpadi előadását is megélt, régi színház is igazi magyar történelmi emlék. 1919-ben a város volt a székhelye gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került.
A Maros folyó partján fekvő Arad (románul Arad) az egykori Arad vármegye, ma a Partium nyugati határán található Arad megye székhelye.
Aradi románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Programajánló
- Aradi Magyar Napok 2021
- Harminc éves az Alma Mater Alapítvány
- Ökumenikus istentisztelet a Nemzeti Összetartozás Napján
Az idei Aradi Magyar Napok szeptember 22-én, az ExperiDance produkció Sissi legendáját feldolgozó táncelőadásával kezdődik a városi sportcsarnokban, az azt követő hétvégén (szeptember 24. és 26. között) pedig a Szabadság-szobor környéke népesül be: gyerekműsorok, sportvetélkedők, humorestek, látványkonyhák, borkóstolók, különböző szabadtéri közösségi programok várják majd az érdeklődőket, szombat este nyolc órától a Magna Cum Laude, vasárnap este nyolctól pedig az Edda Művek koncertezik Aradon. Az Aradi Magyar Napok idén is a nemzeti gyásznapon, az október 6-i megemlékezéssel ér véget, amikor is Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek celebrál szentmisét Aradon az 1849-es vértanútábornokok emlékére.
Szeptember 25-én, szombaton rendezi meg a 16. Nemzedékek Találkozóját a megalapításának 30 éves évfordulójára emlékező aradi Alma Mater Alapítvány. Az ünnepi, ökumenikus istentisztelet utáni, évfordulós könyvbemutatóra a Jelen Ház nagytermében kerül sor. Az ünnepi szentmise 9 órakor kezdődik az arad-belvárosi római-katolikus (minorita) templomban, prédikál Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi római katolikus plébános, az aradi iskola volt diákja. Az alapítvány idén ünnepli alapításának 30. évfordulóját, amelynek alkalmából egy monográfiát jelentetett meg Nagy István szerkesztésében, ezt mutatják be 11 órától.
Az arad-belvárosi református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeznek meg június 4-én, pénteken 16 órától a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulójáról.