A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A Rákóczi Szövetség Magyarország Kormánya támogatásának köszönhetően és az Iskola Alapítvánnyal szoros együttműködésben szeptembertől az erdélyi szórványban 42 vadonatúj iskolabusszal segítik az iskolakezdők és az alsó tagozatos kisdiákok magyar iskolába járását. 

A Rákóczi Szövetség iskolabusz-hálózata az új tanév kezdetétől Arad megyében 6 magyar tannyelvű oktatási intézményt szolgál, megkönnyítve a környező településeken élő diákok iskolába járását: a Csiky Gergely Főgimnáziumban, az Aurel Vlaicu Általános Iskolában, az Erdőhegyi Általános Iskolában, a Pécskai 2-es számú Általános Iskolában, a Zimándújfalui Móra Ferenc Általános Iskolában, valamint a Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskolában.

Az iskolabuszok ünnepélyes átadására tegnap, 2023. augusztus 21-én, 13 órakor került sor Budapesten. Az ünnepélyes eseményen részt vettek az érintett iskolák és települések iskolaigazgatói, Barbócz Izabella, Arad megye tanfelügyelő-helyettese, Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke, valamint az iskolabuszok gépkocsivezetői.

Az ünnepségen beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.

Fotó: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke (b-j) érkezik a magyar kormány és a Rákóczi Szövetség közös támogatásával beszerzett, az erdélyi szórványban tanuló magyar iskolák számára beszerzett 38 iskolabusz ünnepélyes átadására a csepeli Ford márkakereskedésben 2023. augusztus 21-én. MTI/Lakatos Péter

Kéthetes anyaországi tájolásra indul az Aradi Kamaraszínház, amely a Déryné Program keretében két előadást mutat be több mint tíz településen. Július 21. és augusztus 3. között A kolozsvári bíró című mesejátékkal és a Móricz-vígjátékokból összeállított A Zördög című élőzenés komédiával várják a közönséget. Az előadások Bokros, Deszk, Sátoraljaújhely, Nábrád, Fonyódliget, Fonyód, Jákfa, Ivánc, Mocsa, Baja, Bátaszék, Véménd, Szászvár és Szarvas településeken lesznek.

A kolozsvári bíró című gyermekelőadás egy ismert történetet mesél el Mátyás királyról és a kolozsvári bíróról, sok humorral, a reneszánsz kor zenéjét a mai hangzásokkal ötvöző, pergő ritmusú, kedves dalokkal. A Tege Antal rendezte előadásban Éder Enikő, Tege Antal, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Szabó Lajos játszanak.

A Zördög című, Móricz-vígjátékokból összeállított, felnőtteknek szóló komédiát Éder Enikő, Tege Antal, Katkó Ferenc, Harsányi Attila és Tapasztó Ernő előadásában, a szabadkai Juhász Zenekar élő zenei játékával, valamint a békéscsabai Tabán Táncegyüttes táncosainak közreműködésével tekintheti meg a közönség.

A Tapasztó Ernő rendezte előadás egy színes lakodalmi forgatag eseményein keresztül enged bepillantást a korabeli Magyarország sokszor pajzán jelenetekkel tarkított szerelmi életébe.

A két produkció az Aradi Kamaraszínház Szórvány Kulturális Karavánjának keretében jött létre. Az előadássorozat átlépte a romániai Arad megye határát és eljutott a régió, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Fehér megyék magyar szórványközösségeihez, majd a magyarországi nézőkhöz is. Már tavaly is szerepelt a Déryné Programban. A Zördög az idén bekerült a Déryné Fesztivál programjába is, amelynek Sátoraljaújhely ad otthont július 20. és 24. között.

Fotó: Aradi Kamaraszínház

Magyarország legjobb borait, párlatait, bortermelőit, borbárjait és borkereskedőit jutalmazták a Vince-díj átadó ünnepségén október 5-én. A Vince Gálára a budapesti Marriott Hotelben került sor, ahol két napon keresztül a nagyközönség is megkóstolhatta az elismerésre jelölt borokat.

A vörösborok közül szőlőfajtája legjobbja lett az Arad megyei ménesi borvidéken készült Balla Géza Sziklabor kadarka 2017, a Takler Borbirtok Szenta-hegyi kékfrankos 2016 (szekszárdi borvidék), a Vesztergombi Pince Szekszárdi Bodzás Cabernet Sauvignon 2017, a Vylyan Szőlőbirtok Mandolás Cabernet Franc-válogatás 2016 (villányi borvidék), a Gere Attila Solus Merlot 2018 (villányi borvidék), a Pannonhalmi Apátsági Pincészet pinot noir 2020, valamint a Takler Borbirtok Syrah Prémium 2017.

Az Arad megyei díjnyertes borról közösségi oldalán is beszámolt a Balla Géza Pincészet.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei Vince-díjat kadarka kategóriában a közönség és a Vince Klub tagjainak szavazatai alapján is a Kadarka Sziklabor 2017 borunk kapta. Köszönjük a megtisztelő szavazatokat, és egyúttal gratulálunk a többi kategória nyerteseinek!” – olvasható a Facebookon.

A Vince-díj szeptember végén indult szavazásán az érdeklődők szakmai és közéleti nagykövetek által javasolt tételekből választhatták ki kedvenceiket 8 kategória 33 alkategóriájában, három-három tételből. A közönségszavazáson október végéig mintegy hétezren vettek részt – közölték a szervezők.

Fotó: facebook.com/ballageza.pinceszet

Egészalakos bronz szobrot kapott báró Neuman Ferenc, a város patinás labdarúgócsapatának, az UTÁ-nak az alapítója, a városi stadion építtetője és névadója.

Az egykori iparmágnás család néhai tagját ülő pozícióban ábrázoló alkotást, az újjáépített és tavaly átadott új Neuman Ferenc Aréna lelátóján (II-es tribün N-szektor, 7. sor 2. hely),  helyezték el. Az indoklás szerint azért oda került, mert ott a stadion bármely pontjáról látható, és a tévéközvetítések alkalmával minden bejátszáson szerepel majd. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a portré hiteles megalkotásához a báró leszármazottainak a segítségét kérték, akik a családi archívumból képeket bocsátottak a művész rendelkezésére.

A szobor, melyen a néhai klubalapító tapsra emelt kézzel látható, Ștefan Ciprian Bințințan gyulafehérvári művész alkotása.

A Neuman család a 19. század második felében, a 20. század első évtizedében sokat tett Arad gazdasági fejlődéséért, iparosodásáért, de a család a vagyon gyarapítása mellett gondot fordított arra is, hogy a kultúrát, az oktatást és az egészségügyet támogassa. A textilüzemet létesítő, testvérével szesz- és élesztőgyárat, illetve malmot üzemeltető Neuman Ferenc Angliából hazajövet szánta el magát egy profi futballcsapat alapítására, amelyhez a kor legjobb együtteseiből, a Nagyváradi AC-ból és a Kolozsvári AC-ból szerződtetett játékosokat. Az 1945 áprilisában alapított textilgyári csapat (az ITA, ma UTA) a következő évben román bajnoki címet nyert, és története során összesen hat aranyérmet és két Román Kupa-győzelmet könyvelt el.

Feri bárót – ahogy az aradiak szólították – a második világháborút követő államosítás során megfosztották vagyonától, az iparmágnás kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, és végül ott is hunyt el. Fia az 1990-es években visszaigényelte a család aradi ingatlanjait, köztük a stadiont is, de mivel azt képtelen lett volna fenntartani, a városnak adományozta azzal a feltétellel, hogy apjáról nevezzék el.

A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint bárki megtekintheti a szobrot, és közös fényképet is készíttethet Feri báróval.

Fotó: polgármesteri hivatal

A tábornokok útja címmel szervezett történészkonferenciát az aradi Kölcsey Egyesület az Arad Megyei Múzeummal közösen az 1849. október 6-án kivégzett 13 honvédtiszt emlékére.

A magyar forradalom véres megtorlásának 172. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen a vértanúk katonai hivatástudatáról, a szabadságharcban játszott szerepükről, vagy éppen a magánéletükről szerezhetett ismereteket a hallgatóság.

A meghívott történészek az aradi 13 vértanú mellett a forradalom és szabadságharc más egyéniségeit is új megvilágításba helyezték, mint Klapka György, vagy mint Görgei Artúr. Az elhangzottakból körvonalazódott, hogy a vértanúk miként és milyen áldozatok révén nyertek végső nyugodalmat, és hogy  emlékeik és emlékezetük miként maradt, vagy maradhatott fenn napjainkig. A színvonalas előadások és a megható kiállítás mellett a forradalom és szabadságharc kiemelkedő színhelye, az aradi vár építését és hadi eseményeit taglaló kötet bemutatása zárta a bensőséges rendezvényt.

A rendezvény szünetében a tábornokok relikviáit is megtekinthették az érdeklődők, ugyanis az 1848–1849-es Ereklyemúzeum gyűjteményének egyes darabjából alkalmi kiállítást rendeztek a Kultúrpalota előcsarnokában.

Fotó: facebook

Az Arad Megyei Múzeumban újraavatták gróf Vécsey Károly, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvédtisztek egyikének kriptaelőlapját.

A sírfelirat 1912-ben került be a múzeumnak otthont adó Kultúrpalotába, de azt a trianoni békediktátumot követően egy szekrénnyel takarták el, és csak évtizedek múltán, 2019 tavaszán került elő.

A restaurálást követő újraavatást a Múzeumok éjszakája-program keretében, a közgyűjtemény és az aradi Kölcsey Egyesület szervezésében rendezték meg.

Az ünnepi beszédek után a  közintézmények képviselői megkoszorúzták a múzeum második emeletén látható Vécsey-kriptát, az érdeklődők pedig tízfős csoportokban tekinthették meg a sírfeliratot és a köré szervezett kiállítást.

Fotó: https://www.facebook.com/complexul.muzealarad

A magyar állam támogatásával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által felépített óvodát és bölcsődét avattak fel kedden Aradon, amely Arad egyetlen magyar tannyelvű középfokú oktatási intézménye, a Csiky Gergely Főgimnázium bentlakása mellett kezdi meg működését.   

Az Aradi Vértanúk tiszteletére emelt Szabadság-szobor közelében található 1500 négyzetméteres telken újonnan épült, 722négyzetméteres emeletes oktatási intézmény két bölcsődei és egyóvodai csoportban mintegy hatvan magyar gyermeknek biztosít kiemelkedő színvonalú elhelyezési és oktatási körülményeket. A beruházás értéke 280 millió forint.

Az Arad-belvárosi református templomban tartott keddi óvoda- és bölcsődeavató ünnepségen Csűry István püspök a jövendő pillérének nevezte az új intézményt, ahol a gyermekeket arra nevelik, hogy családalapítást vállaló, nemzetükhöz, hitükhöz ragaszkodófelnőttekké váljanak. \"Mondhat bárki bármit, mi nem mondunk le a keresztyénértékekről\" - szögezte le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.

Köszöntőjében Grezsa István, a Miniszterelnökség Kárpát-medenceióvodafejlesztési programért is felelős miniszteri biztosa azt hangoztatta: a magyarságot Istenhez, családhoz és hazához valóragaszkodása őrizte meg történelme során, és a 21. században is azt tartja modernnek, ami hagyományos, ezt tartja gyermekei számára követendőnek. Hozzátette: a megmaradást szolgálja az öt éve indultóvodafejlesztési program, amelynek keretében a magyar kormány 179 újóvoda és bölcsőde felépítését, 713 intézmény felújítását támogatta szerte a Kárpát-medencében, ezt szolgálja a 400 újonnan kialakítottjátszótér és az a több mint 1500 játéksarok, amelyeket azokba azóvodákba küldtek, ahova még magyar gyermekek járnak. A miniszteri biztos az avatóünnepség után a magyar közmédiának elmondta: kiemelt helyszíne az óvodaprogramnak minden olyan nagyváros, ahol a magyarok szórványban élnek, és ahol fokozott azasszimiláció veszélye. Rámutatott: Aradon nem volt eddig magyarbölcsőde, az új intézménnyel pedig a vegyesházasságokban születettgyermekek számára is lehetőséget akarnak biztosítani az anyanyelv megőrzésére.

Bognár Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aradi önkormányzati képviselője, aki az építkezés elkezdésekor még a város alpolgármestere volt, elmondta: azáltal, hogy az új bölcsőde és óvoda a - katolikus főgimnázium jogutódjaként működő – Csiky Gergely Főgimnázium szervezeti keretében, annak bentlakása mellett kezdi meg működését, a katolikus és református egyház kiválószimbiózisban, közösen ad otthont az aradi magyar oktatásnak. Az újintézmény működtetését magára vállalta az önkormányzat, azalkalmazottak bérét a városi költségvetésből fedezik.

Kép: Grezsa István miniszteri biztos, Csűry István püspök, Tóth Csaba, Arad megye prefektusa és Bognár Levente városi RMDSZ-elnök az avatáson • Fotó: MTI/Rosta Tibor

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Harmadik alkalommal indul júniusban az Aradi Kamaraszínház Szórvány Kulturális Karavánja, amely bejárja főként Arad megye magyarlakta településeit, ahol a lakosság általában egyáltalán nem, vagy csak nehezen jut el színházba - közölte kedden az erdélyi teátrum.

A június 7. és 12. között zajló tájolás során a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház két legújabb koprodukcióját láthatja a közönség összesen hét településen Arad, Temes és Hunyad megyékben. A karaván eljut Kisjenő, Temesvár, Pécska, Kisiratos, Arad, Déva és Kispereg településekre.

A közönség megtekintheti Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című színdarabját Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetőjének rendezésében. Csokonai több mint 220 éves alkotása tele van modernitással és kiaknázásra váró lehetőségekkel. Mindezeket játékosan felszínre hozva, sok zenével, egyfajta abszurd élőszereplős bábjátékként vitte színre a szegedi és az aradi társulat.

Az Aradi Kamaraszínház továbbra is fontos feladatának tekinti a gyermekek és az ifjú korosztály megszólítását, színházba szoktatását, kultúrára való nevelését. Ennek érdekében került be a Kamara-Karaván programjába a Vitéz László és az elátkozott malom című élőszereplős vásári bábjáték, amely Kemény Henrik művei alapján született meg szintén Tapasztó Ernő rendezésében. Generációk kedvenc népi hőse kel életre és vág bele az elátkozott malom felszabadításába. Mindkét produkcióban játszik Éder Enikő, az Aradi Kamaraszínház közkedvelt színművésze is.

A Szórvány Kulturális Karavánt a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Bethlen Gábor Alap Zrt.-én keresztül támogatja.