Ismét indul az Aradi Kamaraszínház Szórvány Kulturális Karavánja

Harmadik alkalommal indul júniusban az Aradi Kamaraszínház Szórvány Kulturális Karavánja, amely bejárja főként Arad megye magyarlakta településeit, ahol a lakosság általában egyáltalán nem, vagy csak nehezen jut el színházba - közölte kedden az erdélyi teátrum.

A június 7. és 12. között zajló tájolás során a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház két legújabb koprodukcióját láthatja a közönség összesen hét településen Arad, Temes és Hunyad megyékben. A karaván eljut Kisjenő, Temesvár, Pécska, Kisiratos, Arad, Déva és Kispereg településekre.

A közönség megtekintheti Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című színdarabját Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetőjének rendezésében. Csokonai több mint 220 éves alkotása tele van modernitással és kiaknázásra váró lehetőségekkel. Mindezeket játékosan felszínre hozva, sok zenével, egyfajta abszurd élőszereplős bábjátékként vitte színre a szegedi és az aradi társulat.

Az Aradi Kamaraszínház továbbra is fontos feladatának tekinti a gyermekek és az ifjú korosztály megszólítását, színházba szoktatását, kultúrára való nevelését. Ennek érdekében került be a Kamara-Karaván programjába a Vitéz László és az elátkozott malom című élőszereplős vásári bábjáték, amely Kemény Henrik művei alapján született meg szintén Tapasztó Ernő rendezésében. Generációk kedvenc népi hőse kel életre és vág bele az elátkozott malom felszabadításába. Mindkét produkcióban játszik Éder Enikő, az Aradi Kamaraszínház közkedvelt színművésze is.

A Szórvány Kulturális Karavánt a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Bethlen Gábor Alap Zrt.-én keresztül támogatja.

 

Nemzetközi filmes siker: legjobb film díjat nyert az Aradi Kamaraszínházzal együttműködésben

A Magyar Golgota (angol címe: Darking Way) lett a legjobb film a kanadai Cinematography Awards nemzetközi filmfesztiválon. A tévéfilm a Mythberg Films gyártásában, az Aradi Kamaraszínház együttműködésével és a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, rendezője Pozsgai Zsolt Balázs Béla-díjas filmrendező, akinek már számos nemzetközi fesztiválon díjazták eddigi alkotásait.

A Magyar Golgota forgatása idén februárban zajlott a Mythberg Films produkciójában, a pandémia miatt nem az eredeti aradi helyszínen, hanem a Dunántúl egyik most felújított kastélyában és környékén, Nádasladányban. Pozsgai Zsolt filmje Török Ignác aradi vértanúnak állít emléket, az aradi vértanú sorsán keresztül mutatja be az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlását, a 13 honvédtábornok kivégzésének hajnalát. A Magyar Golgota végigköveti Török Ignác fordulatokkal és izgalmakkal teli utolsó éjszakáját, amely elvezetett ahhoz, hogy a Haynau által halálra ítélt honvédtábornokot közvetlenül az akasztás előtt érje el a végzet.

Az alkotók több nemzetközi filmfesztiválon is pályáztatják a filmet, amely példátlan gyorsasággal megkapta az első Legjobb Film Díját az arany kategóriás Canadian Cinematography Awards nemzetközi filmfesztiválon. További két nemzetközi seregszemle, a New York-i Oniros Film Awards és a Los Angeles-i Hollywood Venus Awards is döntőbe juttatta az alkotást, az eredmény júniusban kiderül. Ugyanakkor a film meghívást kapott több ősszel startoló nemzetközi fesztiválra az Egyesült Államoktól Afrikán át Ausztráliáig.

A díjazott film alapjául szolgáló, azonos című színházi előadást az Aradi Kamaraszínház 2018. október 5-én mutatta be Aradon. A drámát Pozsgai Zsolt írta és rendezte.

Az aradiak számára külön örömet jelent, hogy a nézők Tapasztó Ernőt, az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetőjét is láthatják majd a vásznon a többi szereplő mellett: Szabó Máté, Pap Katalin, Lux Ádám, Janik László, Varga Tamás, Békefi Viktória. Operatőr Kovács Claudia, vágó Pálfalvi Réka. A film zenéjét a nagy sikerű magyarországi zenekar, az Anna and the Barbies zeneszerzője, Pásztor Sámuel írta és elhangzik egy, külön a filmnek írt dal Pásztor Anna előadásában. 

A tervek szerint a Magyar Golgota tévéfilm díszbemutatóját Aradon tartják 2021. október 5-én.

Forrás: https://akamara.ro/

Székelyföld helyett Aradon lesz a második világháborús magyar katonatemető

Aradon hozzák létre a második világháborúban elesett magyar katonák temetőjét, miután Románia nem fogadta el, hogy a sírkert Székelyföldön legyen - írta 2021. április 21-i, szerdai számában a Krónika erdélyi magyar napilap.

Amint a Krónika felidézte: korábban két magyar többségű Maros megyei településen, Jobbágytelkén és Mezőpanitban is mérlegelték a hősi temető létrehozásának a lehetőségét. Ezek helyett azonban a román fél Aradot javasolta.

Az erdélyi magyar lapok múlt héten számoltak be arról, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium - Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői aradi kegyhely létesítésének lehetőségéről tárgyaltak.

Arad önkormányzata az A1-es autópálya szomszédságában levő Alsótemetőben kínált fel egy parcellát. Az említett sírkertben már nyugszanak a világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák. A tervek szerint itt lelnek végső nyugalomra a Torda környéki csatákban 1944 őszén elesett magyar honvédek. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőből, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott.

A Krónika által megszólaltatott székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető.

Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodos községhez tartozik. Barabási Ottó, a község polgármestere elmondta: évekkel ezelőtt a látványterve is elkészült a jobbágytelki katonatemetőnek, amely a katonasírok mellett egy kis mauzóleumot is tartalmazott. Később azonban már a Marosvásárhely szomszédságában levő Mezőpaniton tervezték a sírkert létrehozását. Itt a jobbágytelkinél jóval szerényebb kivitelezési terv készült.

Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Krónikának elmondta: a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. \"A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik az egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink\" - vélekedett a katonai attasé.

Felettese, Kiss László ezredes is úgy vélte: értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román fél ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását.

A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most is biztosítva látszik, de a helyszínen vizsgálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is van lehetőség.    

A magyar hatóságok azt tervezik, hogy több száz magyar katona földi maradványait helyezik örök nyugalomra a majdani aradi katonatemetőben. Ezeket több gondozatlan sírkertből gyűjtenék össze. A 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra - írja a Krónika.

Képünk illusztráció

Film készül Török Ignác aradi vértanúról, helyi színészek is szerepet kapnak benne

Az Aradi Kamaraszínház és a Mythberg Films együttműködésében, Pozsgai Zsolt rendezésében készül a Magyar Golgota című tévéfilm, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásának köszönhetően.

A Magyar Golgota című alkotás Török Ignác aradi vértanúnak állít emléket. A kivégzés előtti éjszaka története valós eseményekre épül, valós szereplőket sorakoztat fel, de Török Ignác volt szerelme és lánya látogatása az aradi várbörtönben már az írói képzelet szüleménye. A készülő filmet Pozsgai Zsolt író-rendező Nemescsói Tamásnak, a közelmúltban elhunyt magyar operatőr emlékének ajánlja, aki Török Ignác legközelebbi leszármazottja volt.

Az eredeti színdarabot az Aradi Kamaraszínház 2019-ben, a vértanúk kivégzésének centenáriumán mutatta be. A filmben Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, Janik László, Békefi Viktória és Tapasztó Ernő, a színházi előadás szereplői játszanak.

Fotó: Magyar Golgota (Fotó © Galgóczy-Németh Kristóf / Mythberg Films)

Tavaszra fejezik be az egykori Vármegyeháza történelmi jelentőségű nagytermének renoválását

 

Tavaszra fejezik be az egykori Vármegyeháza Iuliu Maniu termének renoválását, mivel a régi festék alatt megtalálták az eredeti freskókat, jelenleg azok helyreálltásán dolgoznak. A megyeszékhely főutcáján található neoklasszicista stílusú épület 1821-ben készült el, és a 19. században a Vármegye hivatala mellett a törvényszéknek is otthont adott. Pincéiben fogházat hoztak létre, a folyosón egy kápolnát is kialakítottak a fogva tartottaknak. 1918. novemberében az épületben zajlottak a tárgyalások a Központi Román Nemzeti Tanács vezetői és a magyar kormány Jászi Oszkár által vezetett küldöttsége között (a magyar kormány által felajánlott nemzeti önrendelkezést nem fogadták el a románok, mert az erdélyi vármegyék feletti teljhatalmat szerették volna kicsikarni, de végül a Román Királysággal való egyesülés lett belőle), aminek emlékére a nagytermet Iuliu Maniu-teremnek nevezte el a román utókor.

Mivel a régi festék alatt megtalálták az eredeti freskókat, jelenleg azok helyreálltásán dolgoznak. Annak érdekében, hogy a terem tükrözze a régi korok hangulatát, úgy fogják berendezni az aulát, hogy az korhű maradjon. A plafonon lévő díszítések, az ajtók és ablakok keretei 24 karátos arany fólia bevonatot kapnak. A fűtőtesteket és légkondicionáló berendezéseket betakarják és megtartják az eredeti világító testeket. A terem tömör fa berendezést kap és 100 széket, mivel azt rendezvények, megbeszélések és előadások helyszínéül szánják.

A terem felújítására az Arad Megyei Tanács harcolt ki európai uniós támogatást, magát a renoválást pedig egy temesvári csapat végzi.

A kívülről már felújított épületet belső tatarozását tavaly tavasszal kezdték el, a tervek szerint őszig befejezték volna a munkálatokat. A felújítást követően a városi történelmi múzeumot rendeik be az épületben. Olyan relikviákat állítanának ki, amelyek jelenleg helyhiány miatt a megyei múzeum raktáraiban  porosodnak.

Tóth Sándorra, a forradalom magyarországi áldozatára emlékeztek

December 23-án, halálának 31. évfordulóján Aradon megkoszorúzták az 1989-es romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozatának, néhai Tóth Sándornak a kopjafáját a Maros-parti sétányon. A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető segélyszállítmányokat hozott Magyarországról a temesvári forradalmároknak és a lakosságnak, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhídon 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak a teherautóra, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette.

A vétekeset azóta sem derítették ki és nem vonták felelősségre. Aradon már Tóth Sándor halálának első évfordulóján kopjafát állítottak, és a híd közelében a hódmezővásárhelyi gépjárművezető emlékét márványtábla is őrzi az egyik háztömb falán, s az ő nevét viseli a Maros-parti sétánynak az a szakasza.

A koranavírus-járvány és az emiatt hozott határátlépési szigorítások következtében a szerdai megemlékezésen sem a hódmezővásárhelyi önkormányzat képviselői, sem Tóth Sándor özvegye, Nóra asszony nem lehetett jelen a koszorúzáson, amelyet szűk körben, a forradalmárszervezetek néhány tagja és helyi magyar közéleti szereplők, illetve egyházi képviselők jelenlétében tartottak meg.

Tóth Sándorról bővebben ITT is olvashatnak.

Fotó: Bognár Levente, volt aradi alpolgármester, önkormányzati képviselő koszorúz | Fotó: Sólya Emília

Testvérvárosi biciklizés - egészen a Holdig

Nem mindennapi ötlettel kereste meg a Pécsi Tudományegyetem az Aradi Polgármesteri Hivatalt, a rangos tanintézmény egész Európára, illetve az egész világra kiterjedő 384 400 km-s biciklis kihívást indított 80 nap időtartamban, a végső cél „eljutni a Holdra”. A több mint tízéves testvérvárosi kapcsolatra tekintettel a szervezők Aradot is felkérték, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez. Arad és Pécs 2008 márciusában írta alá a testvérvárosi megállapodást, a két város azóta, vezetőségtől függetlenül kiemelt figyelmet szentel a közös, már hagyománynak számító programok ápolásának.

 „A két testvérváros közötti szerteágazó, hagyományos együttműködésre való tekintettel úgy gondolom, hogy a Pécsi Tudományegyetem által kezdeményezett programban való részvétel egy jó lehetőség az aradi kerékpárosok számára. A kezdeményezést hasznosnak tartjuk, különösen most, hogy a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztanunk a sportrendezvényeket” – nyilatkozta az aradi sajtónak Bognár Levente, Arad város alpolgármestere, aki szerint a testvér- és partnervárosi kapcsolatokról még az ilyen embert próbáló időszakokban sem szabad megfeledkeznünk.

A Pécsi Tudományegyetem nemzetközi, egészséges életmódra ösztönző 80 napos kihívásának, melynek „Moon Bike 2020”  a lényege, hogy együtt, közösen biciklivel jussunk el a Holdra, azaz bárhol a világon tekerjünk le összesen 384 400 km-t. 

A „Moon Bike” kezdeményezéshez, vagyis a több mint 384 ezer kilométer letekeréséhez szobabiciklivel, túra– vagy országúti kerékpárral teljesítő hobbi kerékpározóként és profi versenyzőként egyaránt lehet csatlakozni. Sőt, jön a jó idő, tehát már a vízibiciklis tekerés sem tűnik megvalósíthatatlannak.

A projektben a Facebookon keresztül lehet részt venni. A tekerés szerelmesei kerékpáros applikáció segítségével a megtett távot screenshot (képernyőkép) kép formájában, üzenetben vagy bejegyzésként küldhetik el a MoonBike2020 Facebook oldalára. Ha szobakerékpáron indulnak a kihívásban, a kilométeróra kijelzőjének fényképét kell feltölteniük.

A Pécsi Tudományegyetem a „Zöld Egyetem” projekttel eddig is élen járt a természet védelme, a környezettudatos életforma tekintetében. Így az óvd a természetet gondolatmenetből kiindulva, akár egy klasszikust is idézhetünk a Holdra lépés kapcsán, kicsit módosítva:

 „Kis tekerés az embernek, hatalmas lépés az emberiségnek”!

Fotó: MoonBike 2020

Aradi színésznő a minden magyar művész összetartozását jelképező videoklipben

Éder Enikő színművésznő, az Aradi Kamaraszínház társulatának tagja is szerepel abban a videóklipben, amely Tolcsvay László és Bródy János szerzőpáros Jöjj, kedvesem című dalából készült magyarországi és határon túli színházak vezetői, színművészei közreműködésével. Éder Enikő az erdélyi, bánsági területet képviselve vett részt a közös éneklésben, amellyel a nemzeti összetartozás napjára emlékeznek az összeállítás készítői.