Az anyaországban játszik az Aradi Kamaraszínház

Kéthetes anyaországi tájolásra indul az Aradi Kamaraszínház, amely a Déryné Program keretében két előadást mutat be több mint tíz településen. Július 21. és augusztus 3. között A kolozsvári bíró című mesejátékkal és a Móricz-vígjátékokból összeállított A Zördög című élőzenés komédiával várják a közönséget. Az előadások Bokros, Deszk, Sátoraljaújhely, Nábrád, Fonyódliget, Fonyód, Jákfa, Ivánc, Mocsa, Baja, Bátaszék, Véménd, Szászvár és Szarvas településeken lesznek.

A kolozsvári bíró című gyermekelőadás egy ismert történetet mesél el Mátyás királyról és a kolozsvári bíróról, sok humorral, a reneszánsz kor zenéjét a mai hangzásokkal ötvöző, pergő ritmusú, kedves dalokkal. A Tege Antal rendezte előadásban Éder Enikő, Tege Antal, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Szabó Lajos játszanak.

A Zördög című, Móricz-vígjátékokból összeállított, felnőtteknek szóló komédiát Éder Enikő, Tege Antal, Katkó Ferenc, Harsányi Attila és Tapasztó Ernő előadásában, a szabadkai Juhász Zenekar élő zenei játékával, valamint a békéscsabai Tabán Táncegyüttes táncosainak közreműködésével tekintheti meg a közönség.

A Tapasztó Ernő rendezte előadás egy színes lakodalmi forgatag eseményein keresztül enged bepillantást a korabeli Magyarország sokszor pajzán jelenetekkel tarkított szerelmi életébe.

A két produkció az Aradi Kamaraszínház Szórvány Kulturális Karavánjának keretében jött létre. Az előadássorozat átlépte a romániai Arad megye határát és eljutott a régió, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Fehér megyék magyar szórványközösségeihez, majd a magyarországi nézőkhöz is. Már tavaly is szerepelt a Déryné Programban. A Zördög az idén bekerült a Déryné Fesztivál programjába is, amelynek Sátoraljaújhely ad otthont július 20. és 24. között.

Fotó: Aradi Kamaraszínház

Díjazták Balla Géza kadarka Sziklaborát is

Magyarország legjobb borait, párlatait, bortermelőit, borbárjait és borkereskedőit jutalmazták a Vince-díj átadó ünnepségén október 5-én. A Vince Gálára a budapesti Marriott Hotelben került sor, ahol két napon keresztül a nagyközönség is megkóstolhatta az elismerésre jelölt borokat.

A vörösborok közül szőlőfajtája legjobbja lett az Arad megyei ménesi borvidéken készült Balla Géza Sziklabor kadarka 2017, a Takler Borbirtok Szenta-hegyi kékfrankos 2016 (szekszárdi borvidék), a Vesztergombi Pince Szekszárdi Bodzás Cabernet Sauvignon 2017, a Vylyan Szőlőbirtok Mandolás Cabernet Franc-válogatás 2016 (villányi borvidék), a Gere Attila Solus Merlot 2018 (villányi borvidék), a Pannonhalmi Apátsági Pincészet pinot noir 2020, valamint a Takler Borbirtok Syrah Prémium 2017.

Az Arad megyei díjnyertes borról közösségi oldalán is beszámolt a Balla Géza Pincészet.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei Vince-díjat kadarka kategóriában a közönség és a Vince Klub tagjainak szavazatai alapján is a Kadarka Sziklabor 2017 borunk kapta. Köszönjük a megtisztelő szavazatokat, és egyúttal gratulálunk a többi kategória nyerteseinek!” – olvasható a Facebookon.

A Vince-díj szeptember végén indult szavazásán az érdeklődők szakmai és közéleti nagykövetek által javasolt tételekből választhatták ki kedvenceiket 8 kategória 33 alkategóriájában, három-három tételből. A közönségszavazáson október végéig mintegy hétezren vettek részt – közölték a szervezők.

Fotó: facebook.com/ballageza.pinceszet

Báró Neuman Ferenc is ott ül, a róla elnevezett stadion lelátóján

Egészalakos bronz szobrot kapott báró Neuman Ferenc, a város patinás labdarúgócsapatának, az UTÁ-nak az alapítója, a városi stadion építtetője és névadója.

Az egykori iparmágnás család néhai tagját ülő pozícióban ábrázoló alkotást, az újjáépített és tavaly átadott új Neuman Ferenc Aréna lelátóján (II-es tribün N-szektor, 7. sor 2. hely),  helyezték el. Az indoklás szerint azért oda került, mert ott a stadion bármely pontjáról látható, és a tévéközvetítések alkalmával minden bejátszáson szerepel majd. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a portré hiteles megalkotásához a báró leszármazottainak a segítségét kérték, akik a családi archívumból képeket bocsátottak a művész rendelkezésére.

A szobor, melyen a néhai klubalapító tapsra emelt kézzel látható, Ștefan Ciprian Bințințan gyulafehérvári művész alkotása.

A Neuman család a 19. század második felében, a 20. század első évtizedében sokat tett Arad gazdasági fejlődéséért, iparosodásáért, de a család a vagyon gyarapítása mellett gondot fordított arra is, hogy a kultúrát, az oktatást és az egészségügyet támogassa. A textilüzemet létesítő, testvérével szesz- és élesztőgyárat, illetve malmot üzemeltető Neuman Ferenc Angliából hazajövet szánta el magát egy profi futballcsapat alapítására, amelyhez a kor legjobb együtteseiből, a Nagyváradi AC-ból és a Kolozsvári AC-ból szerződtetett játékosokat. Az 1945 áprilisában alapított textilgyári csapat (az ITA, ma UTA) a következő évben román bajnoki címet nyert, és története során összesen hat aranyérmet és két Román Kupa-győzelmet könyvelt el.

Feri bárót – ahogy az aradiak szólították – a második világháborút követő államosítás során megfosztották vagyonától, az iparmágnás kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, és végül ott is hunyt el. Fia az 1990-es években visszaigényelte a család aradi ingatlanjait, köztük a stadiont is, de mivel azt képtelen lett volna fenntartani, a városnak adományozta azzal a feltétellel, hogy apjáról nevezzék el.

A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint bárki megtekintheti a szobrot, és közös fényképet is készíttethet Feri báróval.

Fotó: polgármesteri hivatal

A tábornokok útja

A tábornokok útja címmel szervezett történészkonferenciát az aradi Kölcsey Egyesület az Arad Megyei Múzeummal közösen az 1849. október 6-án kivégzett 13 honvédtiszt emlékére.

A magyar forradalom véres megtorlásának 172. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen a vértanúk katonai hivatástudatáról, a szabadságharcban játszott szerepükről, vagy éppen a magánéletükről szerezhetett ismereteket a hallgatóság.

A meghívott történészek az aradi 13 vértanú mellett a forradalom és szabadságharc más egyéniségeit is új megvilágításba helyezték, mint Klapka György, vagy mint Görgei Artúr. Az elhangzottakból körvonalazódott, hogy a vértanúk miként és milyen áldozatok révén nyertek végső nyugodalmat, és hogy  emlékeik és emlékezetük miként maradt, vagy maradhatott fenn napjainkig. A színvonalas előadások és a megható kiállítás mellett a forradalom és szabadságharc kiemelkedő színhelye, az aradi vár építését és hadi eseményeit taglaló kötet bemutatása zárta a bensőséges rendezvényt.

A rendezvény szünetében a tábornokok relikviáit is megtekinthették az érdeklődők, ugyanis az 1848–1849-es Ereklyemúzeum gyűjteményének egyes darabjából alkalmi kiállítást rendeztek a Kultúrpalota előcsarnokában.

Fotó: facebook

Újraavatták gróf Vécsey Károly kriptaelőlapját

Az Arad Megyei Múzeumban újraavatták gróf Vécsey Károly, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvédtisztek egyikének kriptaelőlapját.

A sírfelirat 1912-ben került be a múzeumnak otthont adó Kultúrpalotába, de azt a trianoni békediktátumot követően egy szekrénnyel takarták el, és csak évtizedek múltán, 2019 tavaszán került elő.

A restaurálást követő újraavatást a Múzeumok éjszakája-program keretében, a közgyűjtemény és az aradi Kölcsey Egyesület szervezésében rendezték meg.

Az ünnepi beszédek után a  közintézmények képviselői megkoszorúzták a múzeum második emeletén látható Vécsey-kriptát, az érdeklődők pedig tízfős csoportokban tekinthették meg a sírfeliratot és a köré szervezett kiállítást.

Fotó: https://www.facebook.com/complexul.muzealarad

Magyar állami támogatással épült óvodát és bölcsődét avattak Aradon

A magyar állam támogatásával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által felépített óvodát és bölcsődét avattak fel kedden Aradon, amely Arad egyetlen magyar tannyelvű középfokú oktatási intézménye, a Csiky Gergely Főgimnázium bentlakása mellett kezdi meg működését.   

Az Aradi Vértanúk tiszteletére emelt Szabadság-szobor közelében található 1500 négyzetméteres telken újonnan épült, 722négyzetméteres emeletes oktatási intézmény két bölcsődei és egyóvodai csoportban mintegy hatvan magyar gyermeknek biztosít kiemelkedő színvonalú elhelyezési és oktatási körülményeket. A beruházás értéke 280 millió forint.

Az Arad-belvárosi református templomban tartott keddi óvoda- és bölcsődeavató ünnepségen Csűry István püspök a jövendő pillérének nevezte az új intézményt, ahol a gyermekeket arra nevelik, hogy családalapítást vállaló, nemzetükhöz, hitükhöz ragaszkodófelnőttekké váljanak. \"Mondhat bárki bármit, mi nem mondunk le a keresztyénértékekről\" - szögezte le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.

Köszöntőjében Grezsa István, a Miniszterelnökség Kárpát-medenceióvodafejlesztési programért is felelős miniszteri biztosa azt hangoztatta: a magyarságot Istenhez, családhoz és hazához valóragaszkodása őrizte meg történelme során, és a 21. században is azt tartja modernnek, ami hagyományos, ezt tartja gyermekei számára követendőnek. Hozzátette: a megmaradást szolgálja az öt éve indultóvodafejlesztési program, amelynek keretében a magyar kormány 179 újóvoda és bölcsőde felépítését, 713 intézmény felújítását támogatta szerte a Kárpát-medencében, ezt szolgálja a 400 újonnan kialakítottjátszótér és az a több mint 1500 játéksarok, amelyeket azokba azóvodákba küldtek, ahova még magyar gyermekek járnak. A miniszteri biztos az avatóünnepség után a magyar közmédiának elmondta: kiemelt helyszíne az óvodaprogramnak minden olyan nagyváros, ahol a magyarok szórványban élnek, és ahol fokozott azasszimiláció veszélye. Rámutatott: Aradon nem volt eddig magyarbölcsőde, az új intézménnyel pedig a vegyesházasságokban születettgyermekek számára is lehetőséget akarnak biztosítani az anyanyelv megőrzésére.

Bognár Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aradi önkormányzati képviselője, aki az építkezés elkezdésekor még a város alpolgármestere volt, elmondta: azáltal, hogy az új bölcsőde és óvoda a - katolikus főgimnázium jogutódjaként működő – Csiky Gergely Főgimnázium szervezeti keretében, annak bentlakása mellett kezdi meg működését, a katolikus és református egyház kiválószimbiózisban, közösen ad otthont az aradi magyar oktatásnak. Az újintézmény működtetését magára vállalta az önkormányzat, azalkalmazottak bérét a városi költségvetésből fedezik.

Kép: Grezsa István miniszteri biztos, Csűry István püspök, Tóth Csaba, Arad megye prefektusa és Bognár Levente városi RMDSZ-elnök az avatáson • Fotó: MTI/Rosta Tibor

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Ismét indul az Aradi Kamaraszínház Szórvány Kulturális Karavánja

Harmadik alkalommal indul júniusban az Aradi Kamaraszínház Szórvány Kulturális Karavánja, amely bejárja főként Arad megye magyarlakta településeit, ahol a lakosság általában egyáltalán nem, vagy csak nehezen jut el színházba - közölte kedden az erdélyi teátrum.

A június 7. és 12. között zajló tájolás során a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház két legújabb koprodukcióját láthatja a közönség összesen hét településen Arad, Temes és Hunyad megyékben. A karaván eljut Kisjenő, Temesvár, Pécska, Kisiratos, Arad, Déva és Kispereg településekre.

A közönség megtekintheti Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című színdarabját Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetőjének rendezésében. Csokonai több mint 220 éves alkotása tele van modernitással és kiaknázásra váró lehetőségekkel. Mindezeket játékosan felszínre hozva, sok zenével, egyfajta abszurd élőszereplős bábjátékként vitte színre a szegedi és az aradi társulat.

Az Aradi Kamaraszínház továbbra is fontos feladatának tekinti a gyermekek és az ifjú korosztály megszólítását, színházba szoktatását, kultúrára való nevelését. Ennek érdekében került be a Kamara-Karaván programjába a Vitéz László és az elátkozott malom című élőszereplős vásári bábjáték, amely Kemény Henrik művei alapján született meg szintén Tapasztó Ernő rendezésében. Generációk kedvenc népi hőse kel életre és vág bele az elátkozott malom felszabadításába. Mindkét produkcióban játszik Éder Enikő, az Aradi Kamaraszínház közkedvelt színművésze is.

A Szórvány Kulturális Karavánt a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Bethlen Gábor Alap Zrt.-én keresztül támogatja.

 

Nemzetközi filmes siker: legjobb film díjat nyert az Aradi Kamaraszínházzal együttműködésben

A Magyar Golgota (angol címe: Darking Way) lett a legjobb film a kanadai Cinematography Awards nemzetközi filmfesztiválon. A tévéfilm a Mythberg Films gyártásában, az Aradi Kamaraszínház együttműködésével és a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, rendezője Pozsgai Zsolt Balázs Béla-díjas filmrendező, akinek már számos nemzetközi fesztiválon díjazták eddigi alkotásait.

A Magyar Golgota forgatása idén februárban zajlott a Mythberg Films produkciójában, a pandémia miatt nem az eredeti aradi helyszínen, hanem a Dunántúl egyik most felújított kastélyában és környékén, Nádasladányban. Pozsgai Zsolt filmje Török Ignác aradi vértanúnak állít emléket, az aradi vértanú sorsán keresztül mutatja be az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlását, a 13 honvédtábornok kivégzésének hajnalát. A Magyar Golgota végigköveti Török Ignác fordulatokkal és izgalmakkal teli utolsó éjszakáját, amely elvezetett ahhoz, hogy a Haynau által halálra ítélt honvédtábornokot közvetlenül az akasztás előtt érje el a végzet.

Az alkotók több nemzetközi filmfesztiválon is pályáztatják a filmet, amely példátlan gyorsasággal megkapta az első Legjobb Film Díját az arany kategóriás Canadian Cinematography Awards nemzetközi filmfesztiválon. További két nemzetközi seregszemle, a New York-i Oniros Film Awards és a Los Angeles-i Hollywood Venus Awards is döntőbe juttatta az alkotást, az eredmény júniusban kiderül. Ugyanakkor a film meghívást kapott több ősszel startoló nemzetközi fesztiválra az Egyesült Államoktól Afrikán át Ausztráliáig.

A díjazott film alapjául szolgáló, azonos című színházi előadást az Aradi Kamaraszínház 2018. október 5-én mutatta be Aradon. A drámát Pozsgai Zsolt írta és rendezte.

Az aradiak számára külön örömet jelent, hogy a nézők Tapasztó Ernőt, az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetőjét is láthatják majd a vásznon a többi szereplő mellett: Szabó Máté, Pap Katalin, Lux Ádám, Janik László, Varga Tamás, Békefi Viktória. Operatőr Kovács Claudia, vágó Pálfalvi Réka. A film zenéjét a nagy sikerű magyarországi zenekar, az Anna and the Barbies zeneszerzője, Pásztor Sámuel írta és elhangzik egy, külön a filmnek írt dal Pásztor Anna előadásában. 

A tervek szerint a Magyar Golgota tévéfilm díszbemutatóját Aradon tartják 2021. október 5-én.

Forrás: https://akamara.ro/

Székelyföld helyett Aradon lesz a második világháborús magyar katonatemető

Aradon hozzák létre a második világháborúban elesett magyar katonák temetőjét, miután Románia nem fogadta el, hogy a sírkert Székelyföldön legyen - írta 2021. április 21-i, szerdai számában a Krónika erdélyi magyar napilap.

Amint a Krónika felidézte: korábban két magyar többségű Maros megyei településen, Jobbágytelkén és Mezőpanitban is mérlegelték a hősi temető létrehozásának a lehetőségét. Ezek helyett azonban a román fél Aradot javasolta.

Az erdélyi magyar lapok múlt héten számoltak be arról, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium - Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői aradi kegyhely létesítésének lehetőségéről tárgyaltak.

Arad önkormányzata az A1-es autópálya szomszédságában levő Alsótemetőben kínált fel egy parcellát. Az említett sírkertben már nyugszanak a világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák. A tervek szerint itt lelnek végső nyugalomra a Torda környéki csatákban 1944 őszén elesett magyar honvédek. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőből, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott.

A Krónika által megszólaltatott székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető.

Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodos községhez tartozik. Barabási Ottó, a község polgármestere elmondta: évekkel ezelőtt a látványterve is elkészült a jobbágytelki katonatemetőnek, amely a katonasírok mellett egy kis mauzóleumot is tartalmazott. Később azonban már a Marosvásárhely szomszédságában levő Mezőpaniton tervezték a sírkert létrehozását. Itt a jobbágytelkinél jóval szerényebb kivitelezési terv készült.

Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Krónikának elmondta: a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. \"A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik az egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink\" - vélekedett a katonai attasé.

Felettese, Kiss László ezredes is úgy vélte: értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román fél ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását.

A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most is biztosítva látszik, de a helyszínen vizsgálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is van lehetőség.    

A magyar hatóságok azt tervezik, hogy több száz magyar katona földi maradványait helyezik örök nyugalomra a majdani aradi katonatemetőben. Ezeket több gondozatlan sírkertből gyűjtenék össze. A 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra - írja a Krónika.

Képünk illusztráció