Blog - Ismét indul az Aradi Kamaraszínház Szórvány Kulturális Karavánja

Harmadik alkalommal indul júniusban az Aradi Kamaraszínház Szórvány Kulturális Karavánja, amely bejárja főként Arad megye magyarlakta településeit, ahol a lakosság általában egyáltalán nem, vagy csak nehezen jut el színházba. A június 7. és 12. között zajló tájolás során a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház két legújabb koprodukcióját láthatja a közönség összesen hét településen Arad, Temes és Hunyad megyékben. A karaván eljut Kisjenő, Temesvár, Pécska, Kisiratos, Arad, Déva és Kispereg településekre.

Arad - A magyar Golgota

Az első írásos említések a 12. és a 13. századból származnak; 1388-ban pedig már mezőváros volt. 1514-ben Dózsa serege pusztította. 1551-ben a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. Véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban felépül az új vár a Maros kanyarulatában. 1834-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. Kossuth Lajos ezután fogalmazott úgy, hogy „Arad, pedig, a magyar golgota”. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét 1918-ban a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest. A vértanúk napját 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították. A kultúrpalota, a Hothy 1901-es esküvője helyszínéül szolgáló református templom és a falai közt Petőfi színpadi előadását is megélt, régi színház is igazi magyar történelmi emlék. 1919-ben a város volt a székhelye gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került.


A Maros folyó partján fekvő Arad (románul Arad) az egykori Arad vármegye, ma a Partium nyugati határán található Arad megye székhelye.

Aradi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Kárpát-medencei ritkaság az aradi Szent Korona-másolat
  • Tavaly ősz óta látható az Arad Megyei Múzeumban a Szent Korona és a jogar másolata, ami a muzeológusok szerint is kuriózum. A korona- és jogarmásolat a leltári számok szerint a 19. század végén került az akkori Kölcsey Egyesület által létrehozott Ereklyemúzeum (a mai múzeum elődjének) a nyilvántartásába, és vélhetően az 1896-os Ezredéves Millenniumi Kiállításra készült, Arad pavilonját díszítendő. A raktárakból előkerült, a magyar koronázási jelképekről készült másolatokhoz fogható régi replika csak a Nemzeti Múzeumban, illetve két magángyűjtőnél található.  

Magyar jelenlét Arad közelében