Blog - Székelyföld helyett Aradon lesz a második világháborús magyar katonatemető

Aradon hozzák létre a második világháborúban elesett magyar katonák temetőjét, miután Románia nem fogadta el, hogy a sírkert Székelyföldön legyen - írta 2021. április 21-i, szerdai számában a Krónika erdélyi magyar napilap. Amint a Krónika felidézte: korábban két magyar többségű Maros megyei településen, Jobbágytelkén és Mezőpanitban is mérlegelték a hősi temető létrehozásának a lehetőségét. Ezek helyett azonban a román fél Aradot javasolta. Az erdélyi magyar lapok múlt héten számoltak be arról, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium - Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői aradi kegyhely létesítésének lehetőségéről tárgyaltak. Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Krónikának elmondta: a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. "A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik az egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink" - vélekedett a katonai attasé.

Arad - A magyar Golgota

Az első írásos említések a 12. és a 13. századból származnak; 1388-ban pedig már mezőváros volt. 1514-ben Dózsa serege pusztította. 1551-ben a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. Véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban felépül az új vár a Maros kanyarulatában. 1834-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. Kossuth Lajos ezután fogalmazott úgy, hogy „Arad, pedig, a magyar golgota”. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét 1918-ban a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest. A vértanúk napját 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították. A kultúrpalota, a Hothy 1901-es esküvője helyszínéül szolgáló református templom és a falai közt Petőfi színpadi előadását is megélt, régi színház is igazi magyar történelmi emlék. 1919-ben a város volt a székhelye gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került.


A Maros folyó partján fekvő Arad (románul Arad) az egykori Arad vármegye, ma a Partium nyugati határán található Arad megye székhelye.

Aradi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Kárpát-medencei ritkaság az aradi Szent Korona-másolat
  • Tavaly ősz óta látható az Arad Megyei Múzeumban a Szent Korona és a jogar másolata, ami a muzeológusok szerint is kuriózum. A korona- és jogarmásolat a leltári számok szerint a 19. század végén került az akkori Kölcsey Egyesület által létrehozott Ereklyemúzeum (a mai múzeum elődjének) a nyilvántartásába, és vélhetően az 1896-os Ezredéves Millenniumi Kiállításra készült, Arad pavilonját díszítendő. A raktárakból előkerült, a magyar koronázási jelképekről készült másolatokhoz fogható régi replika csak a Nemzeti Múzeumban, illetve két magángyűjtőnél található.  

Magyar jelenlét Arad közelében