Blog - Film készül Török Ignác aradi vértanúról, helyi színészek is szerepet kapnak benne

Múlt héten kezdődött az Aradi Kamaraszínház társulata és filmesek összefogásával a Magyar Golgota forgatása Pozsgai Zsolt rendezésében. A film Török Ignác aradi vértanúnak állít emléket. A kivégzés előtti éjszaka története valós eseményekre épül, valós szereplőket sorakoztat fel, de Török Ignác volt szerelme és addig soha nem látott lánya látogatása az aradi várbörtönben, már az írói képzelet terméke. A készülő filmet az író-rendező Pozsgai Zsolt Nemescsói Tamásnak, a közelmúltban elhunyt kiváló magyar operatőr emlékének ajánlja, aki Török Ignác legközelebbi leszármazottja volt. Az eredeti színdarabot az Aradi Kamaraszínház 2019-ben a vértanúk kivégzésének centenáriumán mutatta be. A most forgó filmben Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, Janik László, Békefi Viktória és Tapasztó Ernő, a színházi előadás szereplői játszanak. Kovács Claudia operatőr, Klimó Péter látványtervező, Dukát Fanni jelmeztervező, Zsuráfszky Zoltán koreográfusa közös célja, hogy a mozgókép eszközeivel megteremtsék a kor hangulatát és bevonják a nézőt az érzelemgazdag történetbe. A Magyar Golgota a Mythberg Films gyártásában készül Pozsgai Zsolt forgatókönyve alapján, producere Berger József és Óvári Eszter.  

Arad - A magyar Golgota

Az első írásos említések a 12. és a 13. századból származnak; 1388-ban pedig már mezőváros volt. 1514-ben Dózsa serege pusztította. 1551-ben a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. Véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban felépül az új vár a Maros kanyarulatában. 1834-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. Kossuth Lajos ezután fogalmazott úgy, hogy „Arad, pedig, a magyar golgota”. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét 1918-ban a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest. A vértanúk napját 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították. A kultúrpalota, a Hothy 1901-es esküvője helyszínéül szolgáló református templom és a falai közt Petőfi színpadi előadását is megélt, régi színház is igazi magyar történelmi emlék. 1919-ben a város volt a székhelye gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került.


A Maros folyó partján fekvő Arad (románul Arad) az egykori Arad vármegye, ma a Partium nyugati határán található Arad megye székhelye.

Aradi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Kárpát-medencei ritkaság az aradi Szent Korona-másolat
  • Tavaly ősz óta látható az Arad Megyei Múzeumban a Szent Korona és a jogar másolata, ami a muzeológusok szerint is kuriózum. A korona- és jogarmásolat a leltári számok szerint a 19. század végén került az akkori Kölcsey Egyesület által létrehozott Ereklyemúzeum (a mai múzeum elődjének) a nyilvántartásába, és vélhetően az 1896-os Ezredéves Millenniumi Kiállításra készült, Arad pavilonját díszítendő. A raktárakból előkerült, a magyar koronázási jelképekről készült másolatokhoz fogható régi replika csak a Nemzeti Múzeumban, illetve két magángyűjtőnél található.  

Magyar jelenlét Arad közelében