Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban
A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.
Arad - A magyar Golgota
Az első írásos említések a 12. és a 13. századból származnak; 1388-ban pedig már mezőváros volt. 1514-ben Dózsa serege pusztította. 1551-ben a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. Véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban felépül az új vár a Maros kanyarulatában. 1834-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. Kossuth Lajos ezután fogalmazott úgy, hogy „Arad, pedig, a magyar golgota”. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét 1918-ban a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest. A vértanúk napját 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították. A kultúrpalota, a Hothy 1901-es esküvője helyszínéül szolgáló református templom és a falai közt Petőfi színpadi előadását is megélt, régi színház is igazi magyar történelmi emlék. 1919-ben a város volt a székhelye gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került.
A Maros folyó partján fekvő Arad (románul Arad) az egykori Arad vármegye, ma a Partium nyugati határán található Arad megye székhelye.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Aradi románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.