A városvezetésben először az 1867-es kiegyezést követően merült fel új városháza és színház építésének igénye. Atzél Péter polgármester vezetésével a városi tanács megszavazta bankkölcsönök felvételét; a két épület összköltségeit 700 ezer forintra becsülték. A két épület közül először a színház tervének megvalósításához kezdtek hozzá 1871-ben, Czigler Antal aradi építész (esetleg fia, Győző) tervei alapján. Az épület három év alatt készült el, eredetileg 1200 néző befogadására volt alkalmas.1874-ben avatták fel nagy ünnepség keretében, Ferenc József jelenlétében.

Bejárata a mellette álló Fehér kereszt szálló felől nyílott (tehát nem a Főtér felőli oldalon, mint ma), homlokzata klasszicista elemekben volt gazdag, belsejét neobarokk díszítőelemek jellemezték. A mennyezetképeket Lotz Károly tervei alapján Györgyössy Rudolf aradi tanító és festő készítette el. Az épület 1883-ban leégett, újjáépítésével Halmay Andor aradi műépítészt bízták meg. A megújult színház 1885 októberében Csíki Gergely egy darabjának bemutatásával nyílt meg. 1913-ig, a Szántay Lajos által tervezett kultúrpalota felépüléséig a színház első emelete adott otthont az Ereklyemúzeumnak is.

A belső díszítéseket, akárcsak Hermann Gyula bérpalotáján, Tóth András épületszobrász (Tóth Árpád költő édesapja) készítette. Az épület 1955-ben ismét leégett, négy évig tartó újjáépítése során belső terét teljesen átalakították, de külsejét is jelentősen módosították. Főbejáratát ekkor helyezték át a Főtér felőli oldalra, főtéri homlokzatát megmagasították, Milos Cristea tervei alapján ekkor készült el a homlokzatot meghatározó oszlopsor. A nézőtéri férőhelyek számát ekkor jelentősen csökkentették, viszont kialakítottak egy Stúdió-termet az emeleti szinten.

A jelenleg álló négyzetes alaprajzú színházépület Arad főútjának közepén áll, az út két oldalról megkerüli. Főhomlokzata a Főtér felé, hátsó oldala a Szabadságtérre néz. A főhomlokzat képét az öttengelyes, emeleti szintjein korinthoszi fejezetes oszlopsorral kiemelt középrizalit határozza meg. Ennek két oldalán egymással szimmetrikusan kialakított háromtengelyes szakaszok állnak. A földszintet és magasföldszintet magába foglaló alsó szint homlokzatfelülete a rizaliton sávozott, ennek középső három tengelyében magas, félkörös záródású bejárati fülkék nyílnak. A két háromtengelyes szakaszon mind a földszint, mind a magasföldszint ablakai egyenes záródásúak, alacsonyak, a falfelületek itt rusztikázottak.