Augusztus 16–29. között tartják meg az idei városnapokat, a kéthetes rendezvény alatt számos kulturális, szabadidős, sport- és szórakoztató programot szerveznek, ám mindezekből kihagyták a helyi magyarságot.

A rendezvények több helyszínen zajlanak majd, a városközpontnak a színház és a polgármesteri hivatal közötti részét augusztus 20–22. között lezárják majd a gépjárműforgalom előtt, ott szervezik meg ugyanis a Boulevard Foodot, amikor is lacikonyhák és büfékocsik kínálatából választhatnak majd az érdeklődők.

Nem marad el a piknikfesztivál, a román nép- és könnyűzenei koncertek, a hangsúlyosan magyar programokat azonban idén kihagyták. Évek óta hagyomány volt, hogy a városnapokon egy-egy délutánt a baranyai testvértelepülés, Pécs programjainak tartottak fenn, és ezen kívül is voltak rendezvényeik a helyi magyar szervezeteknek, erről azonban ebben az évben „megfeledkeztek”. – írja az Aradi Hírek.

Az Aradi Városnapokat annak emlékére szervezik, hogy 1834-ben augusztus 21-én kaptak meg Arad a szabad királyi városi címet.

A romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozata, Tóth Sándor segélyszállító teherautójával bővült a hódmezővásárhelyi Emlékpont kiállítása.

A hatvanas évek végétől Kelet-Közép-Európa országaiban meghatározó volt a csehszlovák Avia-gyár könnyű teherautója, amelyből sok ezer - szinte kizárólag kék színű és sárga ponyvás - rótta a magyar utakat és szállította az árukat. Ezt a típust is a szocialista blokk többi "emblematikus" járművéhez hasonlóan nyugati licenc - a francia Saviem tervei - alapján gyártották. Egy Avia A31-es, alig egyéves teherkocsival dolgozott tehertaxisként a rendszerváltozás évében a hódmezővásárhelyi, háromgyermekes Tóth Sándor. A 44 esztendősen elhunyt sofőr járműve most került az Emlékpont gyűjteményébe.

1989 végén Romániában az elviselhetetlen létviszonyokat teremtő Ceauşescu-diktatúra ellen kitört forradalom hírére Magyarország-szerte, így Hódmezővásárhelyen is szolidaritási tüntetést és gyűjtést szerveztek a temesváriak megsegítésére. A december 22-i, a Magyar Demokrata Fórum által szervezett gyűlésen több ezren vettek részt a Kossuth téren, ahol - a szemtanúk elmondása szerint - a dobozban összegyűjtött pénzből azonnal élelmiszert vásároltak az akkori Pesti Csemege főtéri üzletében és azt azonnal el kívánták juttatni Temesvárra.

Az ott jelenlévő gépkocsivezetők közül Tóth Sándorra esett a választás, hogy teherautójával a segélyszállítmányt - és a bánáti várost testvérvárossá fogadó nyilatkozatot Ágoston Lajossal együtt - Romániába vigye. Aradot elhagyva azonban visszafordították őket, és a helyi kórházhoz kellett volna beállniuk. Míg Ágoston gyalog indult el, addig Tóth Sándor a város felé kanyarodott. A fegyveres harcok sebesültjeit és áldozatait folyamatosan szállították be az aradi kórházba - mondta el az Emlékpontnak egy interjújában Ágoston Lajos (1945-2019), akire hajnalban az a szomorú feladat várt, hogy azonosítsa a nyaki ütőér-találatot kapott Tóth Sándor holttestét.

A vásárhelyi gépkocsivezető teherautóját az aradi Maros-híd felhajtójánál találták meg három golyónyommal - ezekből az egyik volt a szélvédőn áthatolt halálos lövés -, de érintetlen rakománnyal. A járművet még aznap hazahozták Vásárhelyre, mementóként kiállítva a Kossuth téren, majd 1990. január 3-án ezen szállították Tóth Sándor koporsóját ravatalától sírjáig. Tóth Sándor emlékezete testvérvárossá kapcsolta Aradot és Hódmezővásárhelyt.

A Vincze Gyula teherfuvarozó-vállalkozó által felújított és felajánlott Avia teherautó a kommunista diktatúra évtizedeit bemutató kiállítóhely Lehel utcai udvarára került, ahol már korábban kihelyezett molinókkal szabadtéri emlékhely létesült. A romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét a nevét viselő utca, valamint a Zrínyi utcai parókiaudvaron álló kopjafa mellett, 2021. március 26. óta, immár az Emlékpontban kiállított teherkocsija is őrzi Hódmezővásárhelyen.

Fotó: http://emlekpont.hu

Az aradi Szabadság-szobor a 19. századi európai romantika jegyeit viselő köztéri műalkotás, amelyet Huszár Adolf tervei alapján – a szobrászművész időközben bekövetkezett halála miatt – Zala György készített el. A szoborcsoportot 1890. október 6-án avatták fel a tizenhárom aradi vértanú emlékére az akkori aradi Szabadság parkban. Trianon után a román karhatalom előbb körbedeszkáztatta, majd 1925-ben eltávolította. Hetvenkilenc év után 2004. április 25-én sikerült visszaállítani az aradi Tűzoltó térre, amelyet – a román-magyar kormányközi egyezmény alapján – a megbékélés parkjává alakítottak.

A román–magyar Megbékélés Parkját 2005-ben avatták fel, a felújított téren helyet kapott a beton kőlapokból készült román diadalív, alatta pedig az 1848-as román forradalom menetelő polgárait ábrázoló szoborcsoport. A diadalíven látható egy Kossuth Lajost és Nicolae Bălcescut ábrázoló dombormű is.

Arad több anyaországi várossal kötött testvérvárosi megállapodást.

Gyula
Hódmezővásárhely
Pécs
Budapest, XII kerület Hegyvidék
Bugyi

1994. december 8-án írták alá Arad és Gyula testvérvárosi szerződését, és a 25 éves jubileumot mindkét településen megünnepelték 2019-ben.

Pécs és Arad között 2003 óta partneri, 2008 óta testvérvárosi kapcsolat van.

Arad városa és a Hegyvidék között 2010 óta tart az a szoros kulturális kötelék, testvérvárosi szerződést 2015-ben írtak alá.

Arad-Gyula Kapcsolataiért Egyesület

Az egyesület Arad és Gyula város önkormányzatának már hosszú évek óta fennálló, és az 1990-es évek elejétől “Kézfogások” megnevezés alatt működő kapcsolata alapján jött létre. Célja a városok közötti történelminek tekinthető kapcsolatok fenntartása, ápolása és erősítése.

Az Arad-Gyula Kapcsolataiért Egyesület alapszabályának aláírására Gyulán, 2014. április hó 11. napján került sor, és 2014. május hó 8. napján a Gyulai Törvényszék az Egyesületet nyilvántartásba vette. Az Egyesület alapítói részben gyulai, részben aradi önkormányzati képviselők, továbbá a civil szervezeti életben aktívan részt vevő természetes személyek. Az egyesület elnökségébe részben gyulai, részben aradi lakosok, közöttük önkormányzati képviselők kerültek megválasztásra.

Szintén 2014. évben Aradon létrejött a Gyula és Arad Kapcsolataiért elnevezésű civil szervezet is, hasonló összetételű alapítói közreműködéssel és elnökségi összetétellel.

A romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozataként húsz esztendővel ezelőtt, 1989. december 23-án halt meg Aradon Tóth Sándor, aki tehertaxijával a vásárhelyiek által előző este összegyűjtött adományokat próbálta eljuttatni az ostromlott Temesvárra. Indulása előtt azzal búcsúzott feleségétől, hogy siet haza, hogy vért adjon a forradalmároknak. Az aradi Maros-híd lábánál sosem jutott tovább, egy 6 és egy 13 éves fiút hagyott maga után.

Sándor holttestét az aradi forradalmi tanács december 27-én, díszkísérettel adta át Nagylaknál özvegyének. Emlékét mindkét városban utca örökíti meg. Január 3-i temetésén százak kísérték utolsó útjára a római katolikus temetőben. Emlékét halála helyén kopjafa is őrzi, sírjánál azóta is lerója kegyeletét az aradi delegáció. (Fotó:maszol.ro)